2015. január 25., vasárnap

20.Rész

*Márk szemszöge*
Réka elaludt nem sokkal azután kopogtak az ajtón. Óvatosan leraktam Réka fejét az ágyra s betakartam, majd ajtót nyitottam.
-Szia Márk. Hogy-hogy itt vagy?-Kérdezte Réka anyukája Erika.
-Este kicsit össze vesztem Rékával így átjöttem és elbeszéltük az időt 10 perce aludt el.-Mondtam mosolyogva, tudod a hazugság nemszép dolog, de mégsem mondhattam el most az igazat a végén még büntetést kap és nem tudunk találkozni.
-Rendben van. Szerintem te is menny haza aludni, mert fáradtnak tűnsz.-Mondta Erika mosolyogva.
-Rendben.-Bólintottam majd becsuktam magam mögött Réka szobájának  ajtaját. Reggel 7 órakkor haza jönni fura volt. Már fél éve nem volt ilyen. 

-Jó reggelt. Hol jártál?-Vont kérdőre anyu.
-Jó reggelt. Tegnap Rékával összevesztem és átmentem hozzájuk kibékülni vele és elbeszéltük az időt. Haza jöttem mikor Réka elaludt.-Mondtam anyának is azt amit Erikának.
-Jól tetted, hogy kibékültél vele. Legközelebb azért várd meg a reggelt.-Mosolygott anya.
-Ma este Erikáékat meghívom vacsorára. Ha szeretnéd itt aludhat Réka.-Szólt anya a nappaliban ülő Ágihoz. Hátra fordult a fotelben és rám nézett.
-Persze, hogy szeretném. Sok megbeszélni valónk van.-Mosolygott a húgom. Bementem a szobámba, majd lefeküdtem aludni.  Délután 4-kor keltem. Elmentem letusolni majd kicsit elegánsan felöltöztem. Csőfarmer és egy kék kockás ing. Lementem anyának segíteni.
-Eddig még egyszer sem segítettél nekem, ha vendég jött hozzánk. Mi történt?-Tette szóvá anya.
-Képzeld anya. Réka történt.-Ment el mögöttem Ági mosolyogva.
-Csak nem megtetszett neked a lány?-Kérdezte anya mosolyogva.
-De igen.-Mondtam mosolyogva.
-Akkor van egy ötletem. Ágnes a szobádból a kis asztalt vigyük át Márk szobájába. Rendelünk nektem valami romantikus ételt. Ági te a saját szobádban eszel, hogy ne legyen feltünő, hogy csak ők esznek külön.-Utasított anya majd elkezdtünk pakolászni. Réka értékelni fogja az biztos. Nappaliban ülve vártam Rékáékat. Mikor csengettek anya nyitott ajtót, beinvitálta vendégeinket. Rékán egy fekete szoknya volt egy halvány rózsaszínű blúzzal. 
-Sziasztok. Gyertek be. Réka, te Ágival és Márkkal fogsz vacsizni a lányom szobájába.-Mosolygott anyu. Ja igen, a rendet romantikus kajából kínai lett. Réka mosolyogva bólintott majd mellém állt.
-Mi ez az egész?-Kérdezte suttogva.
-Velem eszel kínait.-Suttogtam én is.
-Megyünk is ti addig beszéljetek felnőttesen.-Mondta Ági majd felment a szobájába. Rékával a szobámba mentünk. Mosolyogva ültünk le egymássl szembe.
-Ez miért van?-Kérdezte Réka maga elé mutatva.
-Anya azt hiszi, hogy most kezdlek meghódítani.-Vontam vállat nevetve.
-Azt már elkrezdted 3 éve.-Kuncogott.
-Számolod?-Kérdeztem mosolyogva.
-Én nem. Csak azóta 3 szülinapod ünnepeltük. És még mindig nem értem, hogy miért voltam itt mindegyiken mióta Ágit ismerem.-Gondolkozott el. Én is gondolkoztam egy kicsit majd beugrott. Mert Réka cuki kiscsaj volt és én is megszerettem volna ismerni. Erre megtetszett. 3 év hosszú idő.
-Szerintem azóta családtagnak számítasz.-Mondtam mosolyogva.
-Pedig akkor csak két napja ismertem Ágit.-Mosolygott rám. Megtörtem, még mindig cuki a mosolya.
-Miattam. Megakartalak ismerni, aztán mikor megöleltél rabul ejtettél a mosolyoddal.-Mondtam lehajtott fejjel.
-3 év úgy hogy szerettük egymást mégis titkoltuk. Na ez szíven ütött.-Mondta Réka elszomorodva.
-Én csak féltem magamnak bevallani. Nem tudott róla senki. Fájt mikor Rebeka előtt azt mondtam, hogy csak a húgom barátnője vagy. Nem akartam, hogy bántson téged ezért összejöttem vele. Mindent miattad csináltam. De amit ellened az fájt. Itt bent.-Mutattam a szívemre. 
-Nemcsak neked fájt. Nekem is fájt. Tudnád hogy mennyit sírtam miattad már nem itt lennénk.-Mondta felállva az asztaltól.
-Réka. Tudom mennyit sírtál, tudom miattam mentél el, tudom, hogy egy másik srácot Márknak neveztél sokszor ezért szakított veled. Mindent tudok.-Kaptam el a karját s fordítottam magammal szembe.
-Megbántottál, összetörtél, átvertél.-Mondta Réka könnyezve.
-De mindvégig szerettelek és még most is szeretlek.-Mondtam a szemébe nézve.
-Én is szerettelek és még most is szeretlek.-Tört ki belőle a sírás. Erősen magamhoz szorítva öleltem meg, hogy minnél kevésbé hallatszódjon, hogy sír.
-Ne sírj! Szivem kérlek ne sírj. Nagyon szeretlek, ne sírj.-Suttogtam a fülébe. 
-Márk minden rendben?-Jött be Ági a szobámba.
-Nem.Anyának egy szót se. Gyere be.-Mondtam húgomnak.
-Mi történt?-Kérdezte becsukva maga mögött az ajtót.
-Elmondtam neki mindent.-Mondtam még mindig Rékát ölelve.
-Milyen egy hülye vagy.-Fogta magát vissza Ági.
-Mond el még párszor nem jöttem még rá magamtól.-Mondtam kicsit ingerülten.
-Hagyjátok abba.-Szólalt meg Réka szipogva.
-Tessék zsepi.-Nyújtott felé Ági egy kis csomag pzs-t.
-Minden oké köztünk.-Néztem rá aggodalmasan. Nem válaszolt csak Ágira nézett.
-Ki mennyek?-Kérdezte hugicám.
-Nem. Veled szeretnék beszélni.-Mondta Réka elcsukló hangon.
-Mennyünk át a szobámba.-Mosolygott Ági.
-Rendben.-Bólintott Réka.
-Menny előrre.-Mosolygott Ági. Réka kiment a szobából.
-Mindig is a legjobb barátnőd marad.-Mondtam komolyan.
-Reménykedtem benne.-Mondta hugi.
-Majd jön.-Mondta Ági majd kiment a szobámból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése