15.Rész

Minuszozás közben azon gondolkozott Réka mit is fog majd mondani. 
Fél óra múlva már Lacházán volt.  Remegő lábakkal lébdelt barátnője házához. 
Lassú lépteivel 10 perc alatt ért a házhoz. Táskával a hátán, tortával a kezében félénken megnyomta a csengőt. Lehajtott fejjel várta, hogy az ajtó kinyíljon előtte. De senki nem nyitott neki ajtót. Újból csengetett, de megintcsak zárva maradt az ajtó.  Hátra ment a kertbe és egy kaviccsal megdobta Ági szobájának ablakát.A villany felkapcsolódott a szobában, majd Ági nyitotta ki az ablakot. Alig akart hinni a szemének,hogy legjobb barátnője ott áll a ketjükbe.
-Beengedlek.-Mondta Ági majd eltűnt az ablakból.
 Réka vissza sítált az ajtóhoz és ahogy oda ért barátnője nyitotta az ajtót.
-Miért jöttél?-Kérdezte Ági Rékát.
-Nem tudom a születésnapom nélküled és Márk nélkül elképzelni.-Mondta Réka mosolyogva.
-Jajj, te lány. Gyere be.-Mondta Ági. Felmentek Ági szobájába Réka lepakolta a táskáját majd a hűtőbe levitték a tortát.Réka Márk szobája felé vette az irányt. 
Ági ment elöl Márk szobájához érve Ági kopogott míg Réka az ajtó mellett a falhoz állt, hogy ne lássa meg Őt Márk mikor kinyitja az ajtót.
-Mit akarsz?-Förmedt Ágira Márk miután ajtót nyitott.
-Én semmit.-Mondta Ági.
-Akkor minek kopogtál?-KÉrdezte Márk dühösen.
-Miattam.-Mondta Réka a falnak támaszkodva.
-Te itt? Hogy-hogy?-Mondta Márk hirtelen megölelve Rékát.
-Igen én itt. Holnap szülinapom lesz és hát nélkületek elképzelni sem tudtam volna.-Mondta Réka mosolyogva.
-Mi úgy szerettük volna,hogy holnap elmegyünk hozzád. Bár azt se tudjuk hol voltál eddig. De megkerestünk volna valahogy.-Mondta Márk még mindig Rékát ölelve.
-Hiányoztál-Súgta Márk fülébe Réka-Hiányoztatok.-Mondta Réka hangosan.
-Te is-Mondta egyszerre Ági és Márk.
-Én megyek aludni mert fáradt vagyok.-Mondta Ági majd felrohant a szobájába.
-Bejössz?-Kérdezte Márk a szobájára mutatva.
-Miárt is ne.-Mondta Réka mosolyogva.Majd mind ketten bementek a szobába. Márk becsukta az ajót majd leült az ágyra vele szembe pedig Réka.
-Ugye tudod,hogy még mindig szeretlek?-Kérdezte Márk Rékát.
-Igen tudom.-Mondta Réka lehajtott fejjel.

-Csak azt nem tudom, hogy te szeretsz-e?-Kérdezte Márk Rékát. Réka nem válaszolt.

-Réka szeretsz engem?-Kérdezett ismét Márk.

-Miután annyiszor megbántottál, levegőnek néztél, és megaláztál nem egyszer. Van merszed meg kérdezni hogy szeretlek-e még? De tudod mi az igazság? Hogy még ezek után is szeretlek.-Mondta Réka miközben egy könnycsepp csordult le az arcán. 

Márk mosolygott majd felemelte Réka fejét,hogy tekintetük össze érjen majd megcsókolta a lányt. Réka nem ellenkezett, visszacsókolt, hisz tiszta szívből szerereti Márkot. A csók után csak nézték egymást, míg Réka elnem álmosodott.Így nyugovóra tértek. 

Az éjjeli szekrényen lévő kis lámpa világított. Félhomály árasztotta el a szobát. Egymással szembe feküdtek az ágyon nézték egymást. Márk néha néha mgsimította Réka arcát vagy épp egy kóbor hajtincset söpört kiaz arcából. Fél óráig nézték így egymást,majd Réka elaludt. Hátat fordított Márknak, Ő meg szépen átölelte a lányt.

Másnap reggel Réka egyedül ébredt. Gyorsan kipattant az ágyból és felsietett Ágihoz.

-Jó reggelt.-Köszönt Réka mosolyogva.

-Neked is.-Válaszolt Ági kómás fejjel.

-Márk nem tudod hol van?-Kérdezte Réka barátnőjét.

-A barátnő.... A barátjaival ment el valahova.-Mondta Ági hazudva. Ő tudta,hogy Márk a barátnőjénél van nen pedig a haverjaival lóg valahol.

-Ja, értem. Akkor majd beszélek vele ha haza jön.-Montda Réka mosolyogva.

-Réka még valami.-Mondta Ági.

-Igen?-Fordult vissza Réka  az ajtóbol.

-Boldog születésnapot!-Mosolygott Ági majd egy dobozt vett ki az ágy alól.

-Nem kellett volna.-Könnyezett meg Réka majd kibontotta ajándékát. Egy kiskori kép volt becsomagolva Márkról,Ágiról és Rékáról.

-Ez aranyos és csodálatos.-Mondta Réka majd megölelte barátnőjét.

-Nagyon szívesen. Hívd fel Márkot.-Mondta Ági 

-Meglesz.-Mondta Réka majd Márk szobájába ment  a telefonjáért. Majd Márkot hívta.

-Halihó.-Vette fel a telefont  Márk.

-Szia. Köszönöm ezt a nagyon cuki szülinapi ajándékot.-Mondta  Réka.

-Nagyon szivesen. Örülök,hogy örülsz neki.-Mondta Márk mosolyogva.

-Márkó maci, gyere már ne telefonálj. Foglalkozz velem.-Hallotta Réka egy lány hangját a telefonba. Kiesett a telefon a kezéből, majd sírni kezdett. 

-Réka, Réka! Megmagyarázom!-Hallotta Márk hangját a telefonba majd letette. Ági jött be a szobába.

-Tudtad! Te tudtad mégis .egtetetted velem. Miért?-Kiálltott Ágira Réka.

-Igen tudtam. Sajnálom, de nem akartam, hogy úgy játszon veled, hogy közbe más is legyen vele.-Mondta Ági majd vígasztalni kezdte Rékát.