10.Rész

-Majd kapsz tőlem alvós cuccot.-Mondta Ági a szekrényébe kotorászva.

-Köszi.-Mondta Réka kicsitsem figyelve Ágira.

-Min töröd a buksid csajszi?-Ült le Ági Réka mellé a kétszemélyes fotelébe.

-Kettőt találhatsz! Szőkék az egyik csitri a másik ellopta a szívem.-Mondta Réka majd egy könnycsepp gördült végig az arcán.

-Ohh, tudhattam volna.-Mondta Ági.-Várj egy percet és boldoggá teszlek.-Mondta Ági majd kirohant a szobájából a konyhába. A fagyasztóból kivette a nagy doboz fagyit. Két kanalat az asztal fiókból majd vissza ment Rékához.

-Tessék, ettől tuti jobban leszel.-Mosolygott Ági Rékára.

-Jó édes szájú vagyok de ez most nem segít.-Mondta Réka Áginak.

-Mi az ki segítene most rajtad?-Kérdezte Rékát Ági.

-Semmi.-Mondta Réka majd ledőlt az ágyra.

-Menyj el fürdeni. Mire kijössz jobb lesz. Hidj nekem.-Mondta Ági majd Réka kezébe adta a kölcsön pizsit és egy törölközőt.

-Rendben. Bízok benned.-Mondta Réka majd a fürdő szobába vette az irányt. Közben Márk haza ért a randiról eléggé boldogan. 

-Mizujs bátyus?-Kérdezte Ági Márkot lerohanva a lépcsőn.

-Hugocskám élhetek a valóságban.-Mondta Márk leülve a kanapéra.

-Hogyérted ezt?-Ült le mellé Ági.

-Rebekának elege lett belőlem,mert nem figyeltem rá és szakított velem.-Mondta Márk mosolyogva.

-És mihez kezdesz most?-Kérdezte Ági Márkot.

-Azt hiszem most kilépek a világomból és a körülöttem lévőkkel foglalkozok.-Mondta Márk Rékára gondolva.

-Kire gondolsz konkrétan?-Kérdezte Ági a bátyját.

-Mindenkire akire eddig nem figyeltem oda.-Mondta Márk titkolózva.

-Vagyis Rékára?-Kérdezte Ági.

-Hát.... Nem.... Vagyis talán...... Igen-Mondta ki végül az igazat Márk.

-Tudtam.-Mondta Ági.-Már onnan tudtam amikor megölelted amikor sírt, meg amikor a csajos napon velünk akartál jönni.-Sorolta Ági a felfedezéseit.

-Èn meg azt tudom, hogy felőle ez nem így van.-Hajtotta le a fejét Márk.

-Ahogy mondod. Nem így van.-Jött le a lépcsőn Réka.

-Miért nem mondtad,hogy itt van?-Akadt ki Márk.

-Mert úgy volt,hogy fürdik és nem jön amíg beszélünk.-Mondta Ági majd Rékát karon ragadva felhúzta a lépcsőn. Majd felérve Ági szobájába Ágnes ki adta magából a düht.

-Szakított Rebekával, végre a valóságba akar élni és teljesen rád akar koncentrálni te meg elő jössz,hogy nem szereted. Összetöröd a szívét miközben teljesen oda vagy érte.-Halkult egyre jobban Ági a mondandója végére érve.

-Igen oda vagyok érte de akkor is már elcseszte azzal,hogy össze jött azzal a kis..... -Mondta Réka dühösen.

-Megértem. De miért menekülsz most TE a valóság elöl?-Kérdezte Ági kiemelve a "te" szócskát.
-Nem tudom. Megijedtem. Amiket mondott. Bizonytalanná váltam.-Mondta Réka majd sírni kezdett.